Nyakfájás, nyaki problémák kezelése

Nyaki problémák vizsgálataA nyak betegségeinek kezelése alapos felkészülést és rátermettséget igényel. Amennyiben képzetlen egyén alkalmazza a manuális terápiát, előfordulhatnak halálos kimenetelű sérülések is. Az arteria vertebralis, a nyaki szakasz gerincvelői idegei, és más reflexogén struktúrák irritációjának, sőt sérülésének nagyfokú veszélye szükségessé teszi, hogy a szakember a nyakon történő manipulációk végzésének nagyfokú felelősséggel álljon hozzá.

A NYAKI PROBLÉMÁK

A nyaki problémák hátterében leggyakrabban a túlzottan feszes izmok, és a nyaki gerincszakasz elváltozásai állnak. Klinikai megfigyelések bizonyítják, hogy a fejfájások jelentős részét a nyak izomzatának nem megfelelő állapota okozza. A nyak izmok között szövevényesen elhelyezkedő idegszálakat és érhálózatot a túlzottan feszes izmok nyomás alatt tartják, melyre az idegek fájdalommal reagálnak, a nyomás alatt lévő erek keringési zavarokat produkálnak veszélyeztetve az agy optimális vérellátását. Az agy folyamatos táplálásra szorul. Kiugróan magas a vér, és oxigénellátás iránti igénye. A szívből jövő vér mintegy 20%-át ez a szervünk kapja. Az agy felé irányuló véráramlás 10 másodpercet meghaladó megszűnése eszméletvesztéshez vezet.

NÉHÁNY FONTOSABB NYAKIZOM RÖVID ISMERTETÉSE

  • Musculus trapezius. Kiejtés: muszkulusz trapéziusz (csukjás izom)
Musculus trapezius

Musculus trapezius*

Hatalmas területet fed be, és a működése is nagyon sokféle. Bár fontos hátsó nyakizom, ugyanakkor váll és hátizomnak is számít. A Musculus trapezius problémái komoly fájdalmakat okozhatnak a nyakban, a fejen, a fülön át a halántéktájékig, a háton a lapockák közötti területen, továbbá a kar külső felszínén könyök felett.- A barátok ezt az izmot masszírozzák meg egymásnak leggyakrabban, mivel könnyen elérhető és fellazítása megkönnyebbülést okoz. A legtöbb ember számára ez a napról- napra ismétlődő feszültség fő felhalmozódási helye. Nevezett izom az összes többi hátsó nyakizom, vállizom, és felső hátizom felett helyezkedik el. (Mint ismeretes, az emberi test vázizomzata a mellkasi-háti részen 5 rétegben helyezkedik el egymás fölött. Legalul a bordaemelő izmok találhatók.)
A musculus trapezius nyaki részének kezelése a nyak többi hátsó izmának vizsgálatával és kezelésével jár együtt.

  • Musculi scaleni. Kiejtés: muszkuli szkaléni 
Musculus scalenus

Musculus scalenus*

A nyaki gerinc elsődleges oldalra hajtó izmai. A szkalénuszok gyakran okoznak kisugárzó fájdalmat többek között a váll feletti részre, a lapockára, a karba, hüvelykujjba, mutatóujjba, stb.
A szkalénusz izomcsoport az alábbi izmokból tevődik össze:

  • Musculus scaleneus anterior
  • Musculus scaleneus medius
  • Musculus scaleneus posterior
  • Musculus scaleneus minimus

Az utóbbi nem mindenkinél, és gyakran csak az egyik oldalon található meg.

A mellkasi kimenet kifejezés a Musculi scaleni és az első borda által meghatározott területet, illetve a Musculus scaleneus anterior, és a Musculus scaleneus medius közötti rés leírására szolgál. Az arteria axillaris (subclavia) és a plexus brachialis ezen két izom, majd ezután az első borda és a kulcscsont között halad át, ezért az áthaladó erek és idegek bizonyos pontokon becsípődhetnek, ha a Musculus scaleneus anterior és a Musculus scaleneus medius megfeszül. Meglehetősen bonyolult annak eldöntése, hogy a kialakult fájdalom az izmokból sugárzik e, vagy az idegfonat becsípődése okozza.

  • Musculus sternocleidomastoideus. Kiejtés: muszkulusz szternokleidomasztoideus (fejbiccentő izom, általában SCM-nek rövidítjük) 
Musculus sternocleidomastoideus

Musculus sternocleidomastoideus*

Musculus sternocleidomastoideus

Musculus sternocleidomastoideus*

Kétfejű izom, amely fontos szerepet játszik a fej és a nyak rögzítésében, forgatásában, és hajlításában. Rendellenes állapota gyakran okoz fejfájásokat. Nevezett izom két feje közül az előrébb fekvő a szegycsonthoz, a másik a mélyebben fekvő a kulcscsonthoz tapad. Rögzíti a fejet, a nyakat, ellenáll a nyak hátrafelé történő túlfeszítésének, és akadályozza a fej hátracsapódását. („ostornyélcsapás sérülés”). Hajlítja a nyakat, bizonyos mértékben részt vesz a nyelésben, és a légzésben is. A muszkulusz trapéziuszszal együttműködve, oldalra dönti a fejet és a nyakat. Az általam röviden ismertetett nyakizmokon kívül még jelentős számú nyakizom létezik, melyek közül bármely izom rendellenes állapota okozhat a nyakban, a vállban fájdalmat, működési zavart, a fejben a fájdalmon kívül szédülést, és egyéb Érzészavart. A nyak izomzatának részletes ismertetése meghaladja honlapom kereteit.

A NYAKI GERINC ANATÓMIAI RENDELLENESSÉGEI MIATT KIALAKULT NÉHÁNY BETEGSÉG

1. NYAKI SPONDILÓZIS

A nyaki spondilózis olyan kórkép, amelyben a nyaki csigolyák és porckorongok degenerációja miatt a gerincvelő a nyaki szakaszon összenyomódik. A kórkép többnyire középkorú vagy idősebb embereket érint. A kor előrehaladtával a nyakcsigolyák megnagyobbodása és a porckorongok degenerálódása beszűkíti a gerinccsatorna nyaki szakaszát. Ezek megnyomják a gerincvelőt vagy a gerincvelő gyököket (az idegek gerincvelőből kilépő szakasza).
Panaszok, tünetek:

  • a gerincvelő károsodása esetén az első tünet rendszerint a járászavar. Az ideggyökre kifejtett nyomás az egyik vagy mindkét kar gyengeségét, az izmok megfogyatkozását okozhatja.
  • A nyak lehet fájdalmas.

2. NYAKI GERINCEN KIALAKULT Discushernia (csigolya közötti porckorongsérv)

Kialakulhat: hirtelen rossz mozdulat, erőművi behatás, de minden előzmény nélkül krónikusan is. Vezető tünet: fájdalom, a nyakban, amely kisugárzik a karokba.

A nyaki porckorongsérv következményei:

  • károsíthatja az artéria vertebrálist
  • magát a gerincvelőt
  • az ideggyököt

Az artéria vertebrális károsítása esetén az ellátási területén keringési zavar lép fel. Következménye: szédülés, bizonytalanságérzés.

A gerincvelő érintettsége esetén a nyaki fájdalmon kívül az alsó végtagokban is okozhat működési zavarokat. (A tünetek felsorolása nem teljeskörű!).

Ideggyöki érintettség esetén tüneteit, plexussérüléstől (idegfonat), plexus nyomástól (például tumor), alagút szindrómától kell elkülöníteni. Az elkülönítés sokszor nem könnyű. A diagnózis megállapítása szakorvosi feladat. (idegvezetési sebességmérés, MR- vizsgálat, nyaki gerinc röntgenfelvétel, stb. Kezelés: nyugalomba helyezés, izomlazító masszázs, Schanz gallér, a nyaki gerinc nyújtása (szakember által), végső soron műtéti megoldás jöhet szóba.

3. NYAKI RADICULARIS szindrómák. (Radiculalgia: ideggyökér- bántalom okozta fájdalom).

A cervicalis (a nyakhoz tartozó) gerincvelői idegek gyökei (gyökerei) majdnem derékszögben „ágaznak” szét a gerincvelőből, jól kitöltve azokat a nyílásokat (forameneket) amelyeken keresztül elhagyják a nyaki gerincet. Emiatt a nyaki gerincszakasz legkisebb anatómiai elváltozása az ideggyök kompresszióját, (bántalmát) okozhatja. Az ideggyök bántalom különböző tüneteket idézhet elő azokon a területeken amelyet az ideggyökből kiinduló gerincvelői ideg beidegez. Komoly diagnosztikus és terápiás problémát okozva. A vezető tünet legtöbb esetben a fájdalom.

A teljes gerincen 31 pár gerincvelői ideg található. A számozás a legfelső nyakcsigolyánál (az Atlasznál) kezdődik.

Miután a gerincvelői idegek kilépnek a gerincből behálózzák az egész testet az érrendszerhez hasonlóan. A gerincvelői idegek többsége a gerincet elhagyva nem önállóan halad tovább a testben, fonatokat, (plexusokat) képeznek. Ezen kívül másfajta idegrostokkal is keverednek.

Az emberi testben négy idegfonat található:
– Nyaki fonat (cervikális plexusz). A fej, a nyak, és a vállak beidegzését adja.
– Karfonat (brachiális plexusz). A mellkas, a vállak, a fel- és az alkar továbbá a kéz beidegzését adja.
– Ágyéki fonat (lumbális plexusz). Innen erednek a hátat, a hasat, a lágyékot, a combot, a térdet, és a lábszárat ellátó idegek.
– Keresztcsonti fonat (szakrális plexusz). A nemi szervek, a comb, a vádlik, és a lábfej beidegzését adja. Mivel az utóbbi két fonat összefügg egymással, nemegyszer keresztcsonti fonatnak is nevezik őket.

A háti, (mellkasi) gerincszakaszból kilépő gerincvelői idegek nem kapcsolódnak össze egymással, nem képeznek fonatot. Egyenként futnak ki a bordákhoz. A bordák közötti (interkosztális) idegeket képezik.

Visszatérve a nyaki gerincszakaszra – a nyaki gerinc elváltozásai miatt, az alábbi radicularis szindrómákat tartja számon az irodalom:

  • C1 radicularis szindróma: kisugárzó fájdalom a fejtetőre
  • C2 radicularis szindróma: fájdalom az állkapocsban
  • C3-4 radicularis szindróma: nyakba sugárzó fájdalmat okoz
  • C5 radicularis szindróma: fájdalom a vállban, vállcsúcsban, a delta izom, és a bicepsz ereje gyengülhet, bicepsreflex csökken.
  • C6 radicularis szindróma: fájdalom a karban, a hüvelykujjban, érzészavar jelentkezik a hüvelykujjon, a mutatóujjon, az alkar feszítő oldalán. A bicepsz reflexe csökkenhet. (A nervus radialis sérüléstől, valamint supinator alagút szindrómától különítendő el). Azokat a kórképeket nevezik alagút szindrómának, amelyek úgy jönnek létre, hogy a test különböző pontjain izmok közötti hasadékokban, csontos- szalagos alagutakban haladó idegek nyomás alá kerülnek. Nem minden esetben egyszerű felismerni őket, mert gyakran utánozzák más betegségek tüneteit.
  • C7 radicularis szindróma: a fájdalom a középső ujjba sugárzik, érzészavar jelentkezik a kar dorsolateralis oldalán, és a középső ujjban. A tricepsz reflexe csökkenhet, a csukló extenzorok ereje csökken. A nervus medianus alagút szindrómától különítendő el.
  • C8 radicularis szindróma: a fájdalom a kisujjba sugárzik, érzészavar lép fel az alkar, és a kéz gyűrűs és kisujj részén.

Tricepszreflex csökkenhet, a kézujjak reflexiója csökken. Mellkas kimeneteli és ulnaris alagút szindrómától különítendő el.

4. DROP-attak

Általában súlyosabb spondylosis, spondylarthrosis (a csigolyaízületek nem gyulladásos, merevséggel járó megbetegedése) okozza, inkább idősebb korban fordul elő. Hirtelen fejfordításkor, elsősorban felfelé nézéskor. Következmény: összeesés, pillanatnyi eszméletvesztés, vagy a nélkül. – Csontkinövés nyomhatja az arteria vertebralist a nyaki gerinc hátsó részén húzódó ütőeret, amely az agy vérellátásának jelentős részét adja.

5. CERVICALIS (nyakból kiinduló) fejfájás
Hasogató, olykor érzékelési zavarral, álérzékeléssel járó fejfájás, amely előresugározhat a fül mögé, vagy a homloktájra is. Rendszerint kétoldali, de lehet egyoldali is. Általában középkorúak, vagy idősebbek megbetegedése. A nyaki gerinc degeneratív elváltozásának következménye. Rázkódás, orrfúvás, köhögés, nevetés, súlyosbíthatja.

6. CERVICALIS migrén

Nyakból kiinduló tarkótáji fejfájás. Az arteria, basilaris ( a koponyában lévő ütőér) területén bekövetkezett érspazmus miatt alakul ki.

7. CERVICALIS szédülés

Az arteria vertebralis (a nyaki gerincszakasz hátsó részén végighaladó), és az a basilaris, (már a koponyában lévő ütőerek) ellátási területén jelentkező keringési zavar, melyet az a vertebralis időleges beszűkülése vagy a plexus sympathicus irritációja, s következményes érspazmusa okoz. Nem forgó jellegű szédülésben, bizonytalanság érzésben nyilvánul meg, és a fej helyzetváltozásakor jelentkezik. Gyakori hypotoniás, illetve hypertoniás betegeken, és sokszor a vérnyomás rendezése önmagában megszünteti a tüneteket.

8. NYAKCSIGOLYA ELVÁLTOZÁS

A 7. nyakcsigolya megnőtt harántnyúlványa, és azt az első bordával összekötő rostos szalag jelenléte, elsősorban vénás kompressziót okoz, vénás pangás tüneteivel. Középkorú nőbetegeken figyelték meg, munkavégzés után az alkar és a kéz állérzéseinek megjelenését. Minden kimutatható ok nélkül az ujjak elfehéredése jelentkezik. A fájdalom hasogató jellegű. A karok és a kezek mozgatásával a panaszok enyhülnek. Főleg éjjel pár órai alvás után a fájdalom olyan erős lehet, hogy a beteget zavarja az alvásban. A kórképet brachialgia paraesthetica nocturna néven írják le. Fekvéskor a kulcscsont és az 1. borda összeszorulása miatt a mellkas felső része szűkül, és kiváltódik a panasz.

9. KISÍZÜLETI BLOKKOK (Kisízületek: a csigolyák egymással érintkező, a gerinc hajlásakor egymáson elmozduló, kis területű csontos felületeket borító porcos szövetállomány)

Kezdődhet a nyak rossz mozdulatát követően, vagy elfekvés után, de sokszor a kiváltó ok nem ismerhető fel. Tünetei: a nyak mozgása az úgynevezett végmozgásig nem vihető ki. Fejfájás, tarkótáji fájdalom, mely inkább féloldali. Kísérheti forgó jellegű szédülés, látás, és hallászavar, ritkán a torokban gombócérzés. Kezelés: nyugalomba helyezés, manuál terápiával blokkoldás, gyógytorna, masszázs, vagy szakorvosi ellátás.

10. TUMOROK

A cervicalis táj tumorai, és tumorszerű csontelváltozásai is okozhatnak brachialgiát (karfájdalmat). A pontos szakorvosi vizsgálat segít a diagnózis tisztázásában.

11. MELLKAS KIMENETELI SZINDRÓMÁK

A nyaki gerinc eredetű brachialgiákat (karfájdalmakat) e kórképtől kell elkülöníteni. A nyaki gerincből kiinduló a karhoz tartozó idegfonat a nyak és válltájon különböző csontos, izmos alagutakon halad át. Ezeket az alagutakat szűkítheti rendellenes, vagy kóros képlet (például, nyaki borda),( veleszületett rendellenesség) , amely az ideg bántalmát okozhatja. Vezető tünet a fájdalom, kísérheti a felső végtag reflexcsökkenése, pulzusgyengülés. A tünetekre jellemző, hogy nem állandóak, hanem úgynevezett provokációs helyzetekben, vagyis az alagút szűkítésekor jelentkeznek.

12. TÖKÉLETLEN FICAM (atlantoaxialis subluxatio)

A tartószalagok gyulladása, sérülése következtében az axis (második nyakcsigolya) hátrafelé elmozdulhat, s komprimálja a gerincvelőt. Lehet például reumatoid arthritis következménye. Fej, és tarkótáji fájdalom jelentkezhet, mely felálláskor fokozódhat.

13. A GERINC OSTORCSAPÁS SÉRÜLÉSE

Legtöbbször „ráhajtásos” közlekedési baleset, ritkán frontális ütközés következménye. A fej hirtelen előre- hátra mozdul, és a nyak követi mint egy ostor szíja a nyél mozgását. Makacs tarkótáji fájdalom, merev nyak és fejfájás a panasz. A nyaki gerinc esetleges sérülése miatt gerincvelői tünetekkel, vagy azok nélkül. Kellemetlen vegetatív tünetek is jelentkezhetnek szédülés kíséretével.

A fentiekben ismertetett gerinc fiziológiai elváltozások olykor súlyos zavarokat okozhatnak a keringési rendszerben vagy az idegrendszerben. Például a nyaki gerincszakasz kiegyenesedése, (normál esetben enyhén előre görbül) a csigolyákon keletkezett csontkinövések, porckorongsérvek, stb.

– Megtörik az agy normális vérellátását biztosító erek haladási irányát, lecsökkentve ezzel keresztmetszetüket.
– Nyomást gyakorolhatnak közvetlenül a gerinc oszlopban elhelyezkedő gerincvelőre.
– Irritálhatják, károsíthatják a gerincvelőből eredő idegszálakat.

izom-izuletvizsgalat3A csigolyák közötti porckorongok ellapulása, a csigolyák úgynevezett kisízületeinek betegségei, a csigolyák egyéb degenerációja, a tartószalagok meszesedése, daganatok, sérülések, stb. szintén okozói lehetnek a nyaki problémák kialakulásának.

Tekintettel arra, hogy a nyaki gerincvelői szakaszból kilépő ideg párok idegzik be a fejet, magát a nyakat, a vállakat, a karokat, az alkarokat, a kezek ujjait, ezen idegek bántalmainak hatására különféle tünetek jelenhetnek meg az említett területeken. (például fájdalom, működési zavarok, érzészavarok, stb.)

A mellkas tájékán is kialakulhat szorító fájdalom amelyben szerepet játszhat a nyaki és háti gerincszakaszból szívtájra kisugárzó fájdalom, illetve a koszorús ereket beidegző idegrostok izgalma. ( a nyaki gerincszakasz 7, a háti gerincszakasz 12 csigolyából áll.)

A gerincvelő nyaki szakaszon bekövetkezett kompressziója a nyak fájdalmai mellett alsó végtagi görcsös tüneteket is előidézhet, amelyet a végbélnyílás záróizom zavara is kísérhet.

A mozgásszervi betegségeknél a szervek elváltozásának mértéke sok esetben nincs egyenes arányban a fájdalom nagyságával. Van amikor kisméretű elváltozás is tűrhetetlen fájdalommal jár, máskor a súlyos esetek hatására sem alakul ki fájdalom. A beteg csak akkor szerez tudomást a rendellenességről, amikor más jellegű panaszával orvoshoz fordul.

A nyaki gerincszakasz elváltozásainak következtében az alábbi tünetek alakulhatnak ki:

– FÁJDALOM. Tompa, hasító, nyilalló, lüktető, stb. Amely kisugárzik: fejtetőre, az állkapocsba, a nyakba, a vállakba, a karokba, a kéz ujjaiba, a mellkasi tájékra, stb.

– MŰKÖDÉSI ZAVAROK. A nyak, a vállak, a karok, mozgáshatárainak beszűkülése.

– SZÉDÜLÉS. Különféle változatban léphet fel. Az imbolygó jellegűtől a forgó szédülésig.

– ÁJULÁSI TÜNETEK. Hányinger, eszméletvesztés.

– GOBÓCÉRZÉS a torokban.

– FÜLZÚGÁS, fülcsengés (tartósan)

– LÁTÁSZAVAROK. Elmosódott kontúrok, fekete pontok látása.

– TÉVÉRZETEK. Érzéskiesések, túl érzékenység, zsibbadás a karokban, a kéz ujjaiban.

– A SZORÍTÓERŐ (az izom erő) csökkenése a karokban, kezekben, a kéz ujjaiban.

– REFLEXCSÖKKENÉS a felső végtagokban.

– IZOMSORVADÁS a felső végtagokban.

– REMEGÉS. (a kéz ujjai).

– SZEDERJES hideg kezek.

– ELFEHÉREDETT ujjak.

– PULZUSGYENGÜLÉS.

A NYAKI PROBLÉMÁK KEZELÉSE

izom-izuletvizsgalat2Az általam alkalmazott gyógymódokkal a nyakfájások előfordulási gyakoriságát és erősségét az esetek döntő többségében csökkenteni tudom. A nyak izmok szakszerű kezelésével a fejfájások egy része teljesen meg is szüntethető.

Nem minden esetben elegendő csupán a nyak izomzatának kezelése. Előfordul, hogy a fej „bólogató” mozgásbeszűkülését közvetlenül derék fölött lehet „kioldani” speciális fogásokkal. A kezelési technikákat minden Páciensemnél személyre szabottan választom ki, figyelembe véve a javallatokat, és ellenjavallatokat. Nil nocere! (Ne árts!) A kezelés kedvező hatása kortól függetlenül mindenki számára érzékelhető:

– A nyak mozgásterjedelmének fájdalommentes kiterjesztésével javul az érzékszervek működése. Tisztul a látás, a hallás.
– Megszűnik vagy csökken a fejfájás, a nyakfájás, a vállak fájdalma.
– Javul az agy vérellátása. Megszűnik a kábult állapot, kitisztul az elme.
– Visszatér a fizikai test harmóniája, amely a lélek és a szellem harmóniáját is magával hozza.
– Nő a vitalitás, újraébred az életöröm.

*A képek James H. Clay, David M. Pounds: Alapvető klinikai masszázsterápia c. könyvéből vannak

 

Ne várja meg, amíg a probléma vagy a betegség súlyosabbá válik. Ha úgy érzi, a fájdalom permanens, keressen fel rendelőmben, vagy hívjon a 06 20 9786-757-es mobilszámon.