Derékfájás kezelése

Derékfájás kezelése

Derékfájás kezelése

A DERÉKFÁJÁS KIALAKULÁSA

Bevezető rész

A derékfájdalmak többsége mérsékelhető, vagy teljesen megszüntethető az általam alkalmazott kezelésekkel. Speciális masszázsterápia, gyógytorna, csontkovács fogások (ha nem ellenjavallt).
Nil nocere! Ne árts! A kezelést minden páciensem számára személyre szabottan alakítom ki. Az alapbetegséget nem minden esetben tudom megszüntetni, de rendszeres kezeléssel elérem, hogy a hozzám forduló derékfájástól szenvedők többsége fájdalommentesen, (gyógyszerek adagolása nélkül) élhesse mindennapjait.
Már az első kezeléskor az a célom, hogy a tűrhetetlen fájdalom a „viselhető” szintre mérséklődjön.

A derékfájás megszüntetése, mérséklése az általam alkalmazott gyógymódokkal – gyógytorna, csontkovácsolás, masszázs, stb. az esetek döntő többségében eredményes.

A derék, amely a hát alsó ágyéki és a has középső részéből áll, nagyon érzékeny terület, mivel itt nem található csontos váz vagy támaszték. A derék fölötti részen a gerinc és a törzs stabilizált állapotban van, a belső szerveket a csontos mellkas védi. Alul a medence nyújt támasztékot és biztonságot. A két rész között azonban a mozgékonyság, és a hajlékonyság biztosítása érdekében szükség van a pusztán kevés védelmet élvező és kevésbé megtámasztott deréktájra. Emiatt e tájéknak izomzatára nagy teher hárul, ezért könnyen túlterhelődik, megsérül. Ezek az izmok elsődlegesen a felsőtestnek az alsótesthez viszonyított elmozdulását segítik, úgy mint előrehajlást, az oldalra hajlást és a törzs forgatását. Emellett az álláshoz, járáshoz, emeléshez biztosítják a szükséges erőt. Ennél fogva a derék majdnem minden hétköznapi tevékenységben szerepet játszik, és a derékfájdalom számos tevékenységet korlátozva rontja az életminőséget.

Bár a derékfájdalmak hátterében ritkán áll életet veszélyeztető betegség, a kórkép jelentős egészségügyi problémát jelent.

A derékfájdalmakat az izomproblémákon kívül számos egyéb ok is kiválthatja, azonban ez nem minden esetben határozható meg.
A fájdalom lehet emelés, testedzés, vagy olyan mozdulat következménye, amely az illetőt váratlanul éri. Például esés során, vagy közlekedési baleset következtében.
Az erősítő torna miatt létrejövő derékfájást „súlyemelő derék”-nek, ágyéki húzódásnak hívják. Ez nemcsak akkor következik be, ha az ember súlyt emel fel, hanem egyéb sporttevékenység közben is. Jégkorongozásnál kellemetlen ütközéskor, vagy kosárlabdázásnál a visszapattanó labdát elkapva hirtelen forduláskor. A „szelídebb” sportok sem veszélytelenek. Egyes esetekben a golfütő meglendítése is „beindíthatja” a derékfájást. A példák sora végtelen.
A derék sérülése könnyebben alakul ki rossz kondíció esetén, amikor a gerincet tartó izmok meggyengülnek. Szerepet játszik ezen kívül a rossz testtartás, a helytelen emelési technika, az elhízottság, a mozgásszegény életmód, a fáradtság, az átfázás, stb.
A derékfájdalom néha kisugárzó fájdalom következménye, amely a szervezet távolabbi pontjáról ered például a vesékből, a húgyhólyagból, a méhből, vagy a prosztatából, de a beteg a fájdalmat a derekában érzi.
A derékfájást ritkán váltja ki övsömör, emlőkből, a tüdőkből a prosztatából, vagy a vesékből kiinduló rosszindulatú daganat, mely áttétet okoz a gerincbe. Születési rendellenességek is okozhatnak derékfájást, például scoliosis (oldalirányú gerincferdülés), hyperlordosis, (a gerinc túlzottan előre hajló görbülése, ezáltal a keresztcsont feltűnően hátrafelé domborodik). Mindkét rendellenesség főleg nőkben fordul elő.
A stressz is hozzájárulhat a derékfájás kialakulásához, ilyenkor az izmok túlzottan feszessé vállnak, szűkítik az erek keresztmetszetét ezért az adott területen romlik a vérkeringés, lecsökken a vér által szállított oxigénmennyiség, megszületik a fájdalom élmény.
A nehéz fizikai munka, a szakmai ártalmak is okozhatnak derékfájást. Például az ácsok kényszertartásban végzik a szervezetüket túlterhelő munkájukat, előbb–utóbb alsó végtag, és derékfájdalom alakul ki, amely kényszertartáshoz vezet, és ez a tartás sok esetben a munka befejezése után is megmarad. A helytelen testtartás egy bizonyos idő után már visszafordíthatatlanná válik, a járás sántító, a medence csavarodott, a hát púpos lesz.
Az informatikusok, főleg a tűrhetetlen hátfájdalmak miatt keresnek meg nap, mint nap. A hátfájásuk sokszor átterjed a deréktájra, és a nyakra. A tartáshibákat okozó foglalkozásokat, sportágakat, (élsportra gondolok) hosszan lehetne sorolni.
A kor előrehaladtával előforduló gerincelváltozást, a csigolyák ízületeinek megbetegedése okozza (artrózis). Ilyenkor a csigolyákat borító, és védő porc károsodása figyelhető meg. A kórkép kialakulása feltehetőleg az éveken át tartó húzó, és szakító erőnek tudható be. A csigolyák közti porckorongok is pusztulnak, ami a csigolyák közti rések beszűküléséhez vezet. Azok a rések szűkülnek be, amelyeken át a gerincvelői idegek elhagyják a gerincet. A beszűkült rések a gerincvelői idegek gyökeinek összenyomást okozzák, amelyre az idegek az alábbi tünetekkel válaszolnak: kisugárzó fájdalom arról a területről amelyet a kompresszió alatt lévő ideg beidegez, működési zavar, zsibbadás, izomsorvadás, izomerő csökkenés, stb. Esetenként már a középkorúaknál is csontkinövések (csőrök) képződhetnek a csigolyákon nyomást gyakorolva a gerincvelői idegekre, ezen felül „összekapcsolják” a szomszédos csigolyákat, a gerincoszlop megmerevedik, elveszíti hajlékony tulajdonságát. Idősebbeknél a gerincoszlopban végigfutó szűk gerinccsatorna a derékfájdalom egyik oka. Ez a kórkép szűk gerinccsatornával született középkorúaknál is jelentkezhet.

A DERÉKFÁJÁS TÍPUSAI

A fájdalom az októl függően jelentkezhet időnként, de tartós is lehet. Felületes, vagy mélyről induló, tompa és hasogató, lüktető, vagy nyilalló. Egy konkrét területre korlátozott, vagy kisugárzó. A tankönyv szerint, egy konkrét területre korlátozódott tompa fájdalom izom eredetű, a kisugárzó, pl. egy alsó végtagon teljes hosszában „végigfutó” fájdalom inkább ideg eredetű.

 

A DERÉKFÁJÁSRÓL RÉSZLETESEBBEN

A derék a XII. háti csigolya tövisnyúlványától a két ülőgumót összekötő vonalig tart.

Lumbágó: a deréktáj fájdalmasságát, izomgörcsét, kényszertartását, magába foglaló tünet együttest az ülőideg izgalma nélkül lumbágónak nevezik. Az ülőideg (nervus ischiadicus) érintettségekor ischialgiáról, (isiászról, ülőidegzsábáról), deréktájtól lefele az alsó végtagba (a comb hátsó részébe) sugárzó fájdalomról van szó.

Akut lumbágó: (ném: Hexenschuss = „boszorkánylövet”) a gerinc kisízületeinek a mozgásba való korlátozódásánál, „blokkolásánál”, a csigolya porckorong magvának a részleges kizáródásánál (gerincporcsérv), a hátizomzat rándulásakor, nagy megerőltetéskor, hirtelen mozdulatnál beszélnek akut lumbágóról.

Krónikus lumbágó: a gerincoszlop szervi eredetű fájdalmainál a kérdéses terület izomzata görcsösen összehúzódik, megfeszül. Kopásos betegségek, sérülések, gyulladások okozzák. A fáradási fájdalom az izomzat görcsét hozza létre. Túlzott igénybevétel, nehéz munka, az érintett gerincszakasz természetellenes mozdulata okozhatja.

DERÉKFÁJÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ LÁTHATÓ ÉS TAPINTHATÓ ELVÁLTOZÁSOK A DERÉKTÁJON

  • Deréktáji lordózis csökkenése, vagy fokozódása. Bizonyos határok között lehet alkati. (Lordózis: a gerincoszlop előrehajása, „íve”, a nyaki, és az ágyéki szakaszon.)
    • Lordózis csökkenése. Leggyakoribb okai: porckorong betegségek, spondylitis (csigolyagyulladás), osteoporosis (csontritkulás).
    • Lordózis fokozódása (hyperlordózis). Leggyakoribb okai: ízületi ficam, lógó has, terhesség, születési rendellenesség
  • Ágyéki kyphosis (púposság). Biztosan kóros. Okai: csigolyagyulladás, csontritkulás, a csípők flexiós kontraktúrája (deformitást okozó izomrövidülés, zsugorodás), porckorongbetegségek, esszenciális scoliosis (ismeretlen kórokú oldal irányú gerincgörbület).
  • Kamtocoria. Azt a betegséget nevezik így amikor a törzs, főleg a derék előrehajolt kényszertartásban van. Oka lehet: szűk lumbális gerinccsatorna, retroperitoneális (hashártya mögötti) kórfolyamatok, psoastályog (psoas, ágyék), tumor, alagút szindróma, bursitis (nyálkatömlő gyulladás), neurogén (idegi eredetű) izomgyengeség, discushernia (csigolya közötti porckorongsérv), kisízületi szindróma, stb.
  • A csípőcsonton tapintható és látható magasságbeli különbségek. Okai: alsóvégtaghossz-differencia, csípőbetegségek, scoliosis (a gerinc oldal irányú görbülése), antalgiás tartás (kényszertartás).
  • Tapintható lépcsőképződés a gerincoszlopon az ágyéki részen. Ez a rendellenesség spondylolisthesis (csigolyacsuszamlás) gyanújele. Leggyakrabban a LV. csigolyának megfelelően fordul elő. ( az utolsó ágyéki csigolya előrecsúszik a keresztcsont felett. Néha a LIV-es, és a LIII. csigolya is megcsúszik).
  • Tapintható paravertebralis (gerinc melletti) izomspazmus. (görcs, vagy az izomcsoport hirtelen beálló önkéntelen fájdalmas összehúzódása).
  • Egyoldali izomspazmus. Oka: kisízületi kórfolyamatok, scoliosis (oldal irányú gerincgörbület), ritkán vese eredetű paravertebralis (gerinc melletti) izomvédekezés, porckorong rendellenesség.
  • Kétoldali izomspazmus a gerinc mellett. Oka: csigolyacsuszamlás, csigolyagyulladás, csigolyatörés, gerincferdülés, stb.
  • Gluteális (a farizomhoz tartozó) izomspazmus észlelhető: ideggyök irritáció, perifériás ideg irritációból egyaránt.
  • Féloldali farizomhoz tartozó izomatropia (izomsorvadás) észlelhető: veleszületett csípőficam esetén. Enyhe, nem teljes bénulás észlelhető, LV- SI gyök károsodása esetén
  • Copeman herniák a szakroiliakális (keresztcsonti- csípőcsonti) tájon. Átsérvesedő kötőszövetes tokba zárt zsírcsomók beleduzzadnak a kötőszövetes tokba, s derékfájást váltanak ki. Főleg középkorú, és idősebb nőkben fordul elő.

ANATÓMIAI ÁTTEKINTÉS

IDEGI EREDETŰ DERÉKFÁJDALMAK

A gerincvelői idegek az egészséges gerinc elhagyásakor akadálytalanul hagyják el a gerincet, ám a gerinc anatómiai elváltozásai, (amely lehet születési rendellenesség, időskori elváltozás, baleset, porckorongsérv, stb. következménye) nyomást gyakorolhatnak a gerincvelőre, a gerincvelői idegekre, és az erekre. A kompresszió hatására különféle tünetek alakulnak ki. Vezető tünet a fájdalom. A fájdalmat kísérheti: zsibbadás, működési zavar, bénulás, izomsorvadás, stb.

Azt az állapotot amikor a gerincvelői ideg a gerincből való kilépésnél, az ideggyöknél kerül nyomás alá, radiculalgiának, vagy radicularis szindrómának nevezik. – A gerincvelői idegek a gerincet elhagyva az érrendszerhez hasonlóan behálózzák az egész testet. Áthaladnak csontos, szalagos alagutakon, izomhasadékok között. Előfordul, hogy az idegek a gerinctől távolabb kerülnek nyomás alá. Ezt a kórképet kompressziós neuropátia (idegbántalom) néven tartja számon az irodalom. A radicularis szindrómák, és a kompressziós neuropátiák elkülönítése szakorvosi feladat, nem minden esetben egyszerű, a két betegség esetenként utánozza egymást.

Az alagút szindrómák a kompressziós neuropátiák szűkebb csoportját képezik. Azokat a kórképeket nevezik így, amelyek úgy jönnek létre, hogy a test különböző pontjain haladó idegek nyomás alá kerülnek. Tágabb értelemben az alagút szindrómák közé tartoznak azok a betegségek is, amelyekben az ideg mellett valamelyik artéria, vagy véna is komprimálódik. Ezek az úgynevezett neurovascularis kompressziós szindrómák. A perifériás idegek bántalmakor a panaszok három fő formában nyilvánulnak meg: fájdalom, érzészavar, mozgászavar.

Egyetlen perifériás ideg károsodása esetén mononeuropátiáról beszélünk.

Polineuropátia számos perifériás ideg egyidejű érintettsége. Az akut polineuropátiának több oka lehet. Visszavezethető fertőzésre, amely baktérium termelte toxin, vagy autoimmun reakció révén károsítja az idegeket. Mérgező anyagok a nehézfémek, például a higany és ólom, a szénmonoxid, és néhány gyógyszer szintén okozhat akut polineuropátiát. A krónikus polineuropátia oka gyakran ismeretlen. A kórkép leggyakoribb formája diabétesz következtében alakul ki, de a háttérben a túlzott alkoholfogyasztás is állhat.

 

A GERINC, A GERICVELŐ, A GERINCVELŐI IDEGEK

 A gerinc 24 valódi és 8-9 álcsigolyából áll. Ez utóbbiakat módosulásuk miatt hívjuk így. A nyaki, háti, ágyéki csigolyák önálló csontok, a keresztcsonti és farkcsigolyák egymással összecsontosodtak, egységes csontot a keresztcsontot, illetve a farkcsontot képezik. A gerinc oldalnézetben nézve, kétszeres S- alakban görbült vázrész. A test csontos tengelyét alkotja, melyhez felül a koponya csatlakozik. Alul a keresztcsont a medencecsontokhoz illeszkedik. (Ez az illeszkedés képezi a szakroiliakális ízületet.) A csigolyák testből, ívekből, nyúlványokból, ízületi felszínekből állnak. A csigolyákat ízületek, szalagok, porckorongok „kapcsolják” össze a csigolyatest két oldalsó széléről ered a csigolyaív, amely a csigolyatesttel a csigolyalyukat fogja közre. Az egymáson elhelyezkedő csigolyákon lévő lyukak összessége alkotja a gerinccsatornát, amelyben az agytörzsből kiinduló gerincvelő helyezkedik el.

A csigolyák megoszlása a következő:

7 nyakcsigolya (vertebra cervicalis)
12 háti csigolya (vertebra thoracalis)
5 ágyéki csigolya (vertebra lumbalis)
5 keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis)
3-4 farkcsigolya (vertebra coccygis)

Ágyékcsigolyák: felülnézetben bab alakú testük és szűk csigolyalyuk jellemző rájuk. Az ívek keskenyek, hátul található a tövisnyúlvány.

Keresztcsont: öt keresztcsonti csigolya összecsontosodásából keletkezett. Elülső sima felszíne a medence üregét alkotja. Felső része az ötödik ágyéki csigolya felé néz. A két oldalon lévő lapos felszín a medencecsonttal ízesül. (szakroiliakális ízület)

Farkcsont: csökevényes csigolyából áll, melyek részben összecsontosodtak.

 

A CSIGOLYÁK ÖSSZEKÖTTETÉSEI

A csigolyák legfontosabb összeköttetéseit a csigolyák közti porckorongok jelentik, amelyek a csigolyatestek alakjához idomulnak. A porckorongok (discusok) külső, gyűrűszerű, rostos porcból (anulus fibrosus) és belső kocsonyás szövetből (nucleus pulposus) állnak. A rostos gyűrű collagenrostokból, köztük porcsejtekből tevődik össze.

Szalagok: a csigolyák testén elől a hosszanti elülső szalag (ligamentum longitudinale anterius) fut végig, szorosan tapadva a testre. A csigolyatestek hátsó falán, a hosszanti hátsó szalag halad. A csigolyaíveket a sárga szalag köti össze, a tövisnyúlványokat a ligamentum supraspinale.

Csigolyaközti ízületek: két-két feszes ízület köti össze a csigolyák íznyúlványait.

 

A GERINCVELŐ

A gerincvelő hosszú törékeny, csőszerű képződmény. Az agytörzsből kiindulva majdnem a gerincoszlop aljáig tart. A gerinccsatorna alsó részét a gerincvelő átalakult szakasza, a lófarokszerűen rendeződő idegek, (kauda ekvina) tölti ki. A gerincvelő olyan idegrostokból áll, amelyek részben az agy felől a szervezet többi része felé szállítanak információt, másrészt olyanokból, amelyek a szervezet üzeneteit juttatják el az agyba. A vegetatív (autonóm) idegrendszer bizonyos fontos elemei szintén a gerincvelőben találhatók. Az agyhoz hasonlóan a gerincvelőt is három réteg agyhártya öleli körül; ez a gerincvelői burok, mely folyadékkal (liquor cerberospinalis) kitöltött tér. – Ahogy a koponya védi az agyat, úgy óvja a gerincoszlop a gerincvelőt. A gerincvelő az agyhoz hasonlóan szürke, és fehér állományból áll. A gerincvelő metszetében középen pillangó alakú lepkeszárny látható. A kirajzolódott lepkeszárnyak elülső részeiben az úgynevezett elülső szarvakban vannak a mozgató (motoros) idegsejtek. Ezek juttatják el az agytól, vagy a gerincvelő különböző részeiből kapott üzeneteket a gerincvelői idegeken keresztül az izmokhoz, s így váltanak ki mozgást a testünk bármely pontján. – A lepkeszárnyak hátsó szarvai érző sejteket tartalmaznak, amelyek a szervezetből érkező információkat küldik tovább az agyba.

 

A GERINCVELŐI IDEGEK

 A gerincvelőből eredve minden csigolyából (forameneken) lyukakon keresztül ideg párok lépnek ki, amelyek továbbhaladva behálózzák az egész testünket. Minden gerincvelői idegnek két eredése (gyöke, gyökere) van. Az elülső a mozgató (motoros) gyök, a gerincvelőtől az izmokhoz viszi az ingerület. A hátsó, érző gyök, érzékelt impulzusokat (fájdalom, hőmérséklet, stb.) szállít testünkből, és környezetéből a központi idegrendszerbe (agy, gerincvelő). A gerincvelő, és a gerincvelői idegek károsodása sokféle kóros tünetet okoz; fájdalom, zsibbadás, gyengeség, érzéskiesés, vizelet és székletürítési zavarok, bénulás, izomsorvadás, stb. A panaszok alapján az orvos megtudja határozni a gerincvelő sérülésének magasságát. A gerincvelői idegek (a háti szakasz kivételével) a gerinc elhagyása után fonatokba (plexusokba) rendeződnek. A teljes gerincet 31 gerincvelői ideg pár hagyja el.

Ennek megfelelően 31 szelvény található. A számozás felülről kezdődik.

A nyaki szakaszon 8 jelzése C1- C8 cervicalis
A mellkasi szakaszon 12 Th1 – Th12 thoracalis
Az ágyéki szakaszon 5 L1 – L5 lumbalis
A keresztcsonti szakaszon 5 S1 – S5 sacralis
A farkcsonti szakaszon 1 Co 1 coccygeallis

A különböző idegekből származó rostok átcsoportosulnak és újra rendeződnek, így az azonos területet beidegző valamennyi rost ugyanabba a perifériás idegbe kerül. – A nyaki fonat a fej, a nyak és a vállak ellátását adja. A karfonat a mellkas, a vállak, a fel és az alkar, továbbá a kéz beidegzését végzi. Az ágyéki fonatból erednek a hátat, a hasat, a lágyékot, a combot, a térdet, és a lábszárat ellátó idegek. A keresztcsonti fonat a medence, a fartájék, a nemi szervek, a comb, a vádlik, és a lábfej beidegzését adja.

Az L1-3-as gyökből, és az L4-es gyök egy részéből származó rostok képezik a plexus lumbalist. A lumbalis gyök maradéka és a L5- ös gyökből származó rostok ventrális (a hasfal síkjához közelebb eső) ágai a truncus lumbosacralisszá egyesülnek, amelyek a medencében az S1- S3-as gyök ventrális  ágaival a plexus sacralist képezik, fő idege a nervus ischiadicus (ülőideg).

 

RADICULARIS SZINDRÓMÁK

              S1 radicularis szindróma

A lumbosacralis (ágyéki- keresztcsonti) tájról a fájdalom a comb hátsó felszínén, a lábszár oldalsó felszínén, a láb kisujj szélébe sugárzik. Az Achilles- reflex csökkenhet. Lábujjhegyen járás nem vihető ki.

              L5 radicularis szindróma

A fájdalom a lumbosacralis (ágyéki- keresztcsonti) tájról a comb oldalsó részén, majd a láb nagyujji részébe sugárzik. Érzészavar a láb középső részén, a sarok állás vagy a sarok járás nem vihető ki.

              L4 radicularis szindróma

A fájdalom a comb elülső felszínén sugárzik le a lábszár középső részébe. Érzészavar észlelhető a comb elülső felszínén a patella (térdkalács) felett, valamint a lábszár középső részében. A patellareflex csökken, vagy kiesik. Motoros tünet: a musculus quadriceps ereje gyengül, a beteg térde időnként megroggyan.

              L3 radicularis szindróma

A fájdalom a comb elülső részébe sugárzik. Érzészavar a comb elülső részében. A musculus quadriceps femoris ereje gyengül.

RADICULARIS TÜNETEKET UTÁNOZHATNAK AZ ALÁBBI BETEGSÉGEK:

  • Perifériás, elsősorban kompressziós neuropatiák.
  • Kismedencei vagy retroperitonealis (hashártya mögötti) térszűkítő folyamatok (pl. daganat).
  • Alagútszindrómák, pl. piriformis szindróma; a nervus ischiadicus (ülőideg) a musculus piriformis (körteképü izom) alatt lép ki. A megrövidült izom irritálhatja, vagy komprimálhatja az ideget. (Lásd honlapomon kezelt betegségek Isiász című fejezet) A glutealis (farhoz tartozó) izomzat spasticus, nyomás érzékeny, megnyomásakor kisugárzó fájdalom jelentkezik.
  • A nervus cutaneus femoris lateralis alagútszindrómája. Az ideg megnyomása a comb külső részén égő, zsibbadt érzést vált ki.

 

ALAGÚT SZINDRÓMÁK

A kórkép neve megegyezik annak az alagútnak a nevével, amelyben a kompresszió létrejön. A sérült ideg neve adja a szindróma elnevezését. Igen fontos az alagútszindrómák felismerése; egyrészt azért, mert kialakulásukat többnyire erős fájdalom kíséri, és egyes izmok, vagy izomcsoportok működése csökken vagy kiesik. Emellett az alagút szindrómák nemegyszer más betegségeket utánoznak.

Az alagút szindrómák eredetük szerint az alábbi csoportokra oszthatók:

  • ahol anatómiai elváltozás mutatható ki.
  • ahol nincs anatómiai elváltozás.

Olyan anatómiai elváltozás mutatható ki, amely az alagút működését és ennél fogva az ideg kompresszióját okozza. Magában az alagútban, vagy annak közvetlen szomszédságában lévő, és így közvetve az alagútra is nyomást gyakorló daganatok, vérömlenyek, gyulladásos folyamatok, pl. rheumatoid arthritis, régebbi balesetek miatt kialakult hegesedés, csontkinövések, stb. Kísérletekben kimutatták, hogy az alagút falának legcsekélyebb megvastagodása, duzzadása ischaemiához (a szerv helyi vérszegénységéhez) vezet az idegben. Ez lehet a magyarázata az éjszakai vénás pangás miatt kialakult fokozott fájdalomnak.

Nincs anatómiai elváltozás. Ebben az esetben spontán alagút szindrómáról beszélünk.

A szervezet hormonális egyensúlyának megváltozása miatt is kialakulhatnak alagút szindrómák. Valószínű, hogy ilyenkor a szervezetben fokozott ödéma készség jön létre, és ez vezet az alagútban a nyomás növekedéséhez.

  Mechanikai tényezők

Az idegre ható mechanikus hatás két formája különíthető el:

  • húzó hatás
  • kompresszió

A húzó hatás az ideg megfeszüléséhez vezet, és úgynevezett belső kompresszió jön létre.

A kompresszió által okozott károsodás függ:

  • a kompresszió súlyosságától
  • a kompresszió kiterjedésétől és irányától
  • a kompresszió időtartamától.

 

              ALAGÚT SZINDRÓMÁK A MEDENCE TERÜLETÉN

 A kompresszió oka legtöbbször a medencében kialakuló térfoglaló folyamatok, pl. tumorok. Ezek kiindulhatnak a vesékből, a méhből, az adnexumokból, a belekből, a hólyagból, a prosztatából. A hameatomák (vérömlenyek, vérdaganatok) szintén az ideg kompressziójához vezetnek. Terhesség alatt előfordul, hogy a magzat túl nagy fejének nyomása miatt alakulnak ki a tünetek. A plexus lumbosacralis laesio tüneteinek két formája van.

              Plexus lumbalis laesio

A csípőízület hajlítói, a comb adductorai (közelítő) és kifelé rotatorai (forgató), valamint a lábszár feszítő izmai károsodnak. Az érző idegek által beidegzett bőrterületen érzészavar alakul ki.

              Plexus sacralis laesio

A csípőízület feszítői, valamint a lábszár, és a lábfej összes izmai károsodnak. Érzészavar észlelhető a fartájékon, a comb belső oldalán, a herezacskón, illetve a nagy szeméremajkakban, valamint a láb egész területén.

 

ILIOINGUINALIS SZINDRÓMA

A nervus (ideg) ilioinguinalis a ferde és a haránt hasizom között komprimálódik. Bármely kórfolyamat, amely a combnyak megrövidüléséhez vagy eltorzulásához vezet, statikai zavart okoz, amely abban áll, hogy a kóros oldalon a medence bebillen. A rotácós, és abdukciós (távolító) készség beszűkül. Ilyenkor járás közben kompenzáló mozgások alakulnak ki, amelyek a ferde hasizmok fokozott igénybevételével járnak, azok megfeszülnek, és az izmok között haladó ideg nyomás alá kerül. A csípőízületi betegségek közül a coaxarthrosis vezet leggyakrabban ilioinguinalis szindrómához. Ezen kívül előidézhetik: az alhas területén végzett különböző műtétek, tumorok, tályog, vérzések. Előfordul, hogy kínzó köhögési roham olyan mértékben igénybe veszi a hasizmokat, hogy a közöttük futó ideg komprimálódik.- Az első panasz rendszerint a lágyéktájon támadó fájdalom, amely olykor a csípőbe is kisugárzik. A fájdalom kiindulási helye nem mindig határozható meg pontosan. A beteg időnként, rendszerint járás közben villámszerűen összegörnyed.

 

LIGAMENTUM INGUINALE SZINDRÓMA

A betegség lényege az, hogy a nervus cutaneus femoris lateralis, a musculus iliacus alagútban, vagy a lágyékszalagnál nyomás alá kerül. Külső nyomás az ideg kompressziójához vezethet. Például lágyékig érő gipszrögzítés, túl szoros nadrág viselése, stb. Tekintettel arra, hogy az ideg a musculus sartoriuson (szabóizom) halad át, a m. sartorius megfeszülése komprimálhatja az ideget. Az ideg az eredési pontban, és az alagút területén van legerősebben rögzítve, elmozdulási lehetősége igen szűkre szabott. Bármely folyamat, amely a két rögzítési pont közötti távolságot megnyújtja, az ideg megfeszülését, annak mechanikus ingerlését váltja ki. Leggyakrabban statikai okok vezetnek ehhez; hosszas állás kihúzott felsőtesttel, az egyik alsóvégtag megrövidülése, vagy a lumbalis gerincoszlop megbetegedése miatt kialakult kényszertartás. Olykor igen nehéz eldönteni, hogy a medencében, vagy a lágyékszalag területén van e a kompresszió. Az összes lehető diagnosztikus eszközzel ki kell zárni a medencei térfoglaló folyamatot (pl. daganatot), valamint a gerincoszlop degeneratív betegségeit. A diagnózis felállítása szakorvosi feladat.

A szindróma tünetei: legjellemzőbb, és legáltalánosabb tünet, az érintett oldali comb külső területén kialakuló érzészavar. Ez többnyire zsibbadásban nyilvánul meg, de kellemetlen égő fájdalom is társulhat hozzá. A fájdalmas zsibbadás kezdetben rendszerint időszakonként szünetelő. Huzamosabb állás, vagy járás után jelentkezik. Olykor a panaszok éjszakánként fokozódnak különösen azoknál, akik hanyatt fekve kinyújtott lábbal alszanak. Az is előfordul, hogy a comb külső felszínét érő ruha kellemetlen érzést okoz. – Fartájékon, bizonytalan fájdalom jöhet létre, mely rendszerint járáskor, lépcsőzéskor jelentkezhet. Ez kezdődő nervus ischiadicus (ülőideg) bántalom gyanúját keltheti. Az ideg károsodása következtében a comb külső felszínén, a bőr elvékonyodik, fénylő lesz, a szőrzet megritkul, vagy kihullik.

 

ILIACUS SZINDRÓMA

A lumbalis 3.- 4. gyökből eredő nervus femoralis a musculus iliopsoas és a fascia iliaca alkotta alagútban nyomás alá kerül. Az alagútra kívülről ható mechanikus eredetű nyomás leggyakrabban kismedencei műtétek során jön létre. Nőgyógyászati műtéteken kívül, sérv műtéti metszése következtében, féregnyúlvány eltávolítása közben kialakult paresisekről (enyhe bénulás, izomerő csökkenés) számol be az irodalom. A hashártya mögötti spontán vérzések is létre hozhatják az iliacus alagút szindrómát. A spontán vérzések hátterében többnyire alvadás gátló kezelés áll, ritkábban haemophilia húzódik meg. Az iliacus szindróma tünetei: a nervus femoralis érző rostjainak beidegzési területén érzészavar alakul ki. A patellareflex (térdkalácsreflex) többnyire nem váltható ki. Heves fájdalom támad a lágyékszalag területén, illetőleg az alhasban.

 

OBTURATOR ALAGÚT SZINDRÓMA

Az ideg a L2- 3- 4 gyökökből szedődik össze. Jól védik a körülötte elhelyezkedő nagytömegű izmok. Közvetlen trauma általában nem okoz idegsérülést. (Az ideg a canalis obturatoriusban szokott nyomás alá kerülni). Terhesség, illetőleg szülés kapcsán, a magzat fejének közvetlen nyomása vezethet az ideg kompressziójához. Tumorok, vérömlenyek is komprimálhatják az ideget. A szeméremcsonton kialakuló csontkinövések szintén a szindróma kialakulásához vezethetnek. Tünetek: a comb belső felületén fájdalom alakul ki. Az izmok erejének csökkenése miatt járászavar is kialakulhat. Szintén jellemző tünet, hogy a kóros oldali lábat a beteg nehezen tudja keresztbe vetni. Ha sérv okozza az ideg bántalmát, akkor a has prés fokozza a fájdalmat. Egyes estekben a térdízület is fájdalmas lehet.

 

NERVUS GLUTEUS SUPERIOR SZINDRÓMA

Főként esés következtében jön létre a kórkép, amikor a beteg a fartájékot üti meg. Ugyancsak komprimálódhat az ideg, amikor eszméletlen beteg kemény felületen fekszik huzamosan. A csípő tartási rendellenessége is előidézheti a kórképet. Tünetek: a fartájékon erős fájdalom alakul ki, amely huzamosabb ülés következtében fokozódik. Enyhe járászavar alakul ki. – Ha az izmok paretikusak, akkor a beteg a medence süllyedését a törzs ellenkező irányba történő döntésével igyekszik ellensúlyozni, és kialakul a jellegzetes kacsázó járás.

 

PIRIFORMIS SZINDRÓMA

Az ideg az L4- 5 és S1- 2 –3 gyökökből ered. A tünetek oly módon alakulnak ki, hogy a nervus ischiadicus a musculus piriformis által komprimálódik. Fartájékot ért tompa trauma közvetlenül komprimálhatja az ideget. A combcsont ficama szintén hasonló elváltozáshoz vezethet. Ismeretesek a körteképű izom (m. piriformis) spazmusa kapcsán kialakuló kórképek. Hegesedés, röntgenbesugárzás, vagy ismételt intramuscularis injekciók következtében is kialakulhat a kórkép. Statikai tényezők is előidézhetik a szindrómát; a csípőízület huzamosabb flexiós tartása az ideg kompresszióját vonja maga után. Leggyakoribb panasz a fartájékon és a keresztcsonton jelentkező fájdalom, melyre jellemző, hogy az ülés erősen fokozza. Előfordul, hogy a fájdalom a combba és a lábszárba is kisugárzik.

TOXIKUS NEUROPATHIÁK

Elsősorban az alkoholos és diabeteses neuropathia érinti gyakran a nervus femoralist, a n. cutenaus femorist; ritkábban a n. ischiadicust. A fájdalom általában nem nagy, inkább égő jellegű. Érzészavar észlelhető az ideg ellátási területén, gyakori a reflexkiesés.

 

CENTRÁLIS IDEGRENDSZERI EREDETŰ DERÉKFÁJÁSOK

A gerincvelő és a kauda megbetegedései. A kemény- és lágyburok gyulladásai. Általános idegrendszeri megbetegedések lokális tünetei (sclerosis multiplex, syringomyelia, stb.)

 

PORCKORONG EREDETŰ DERÉKFÁJÁS

 A csigolyákat porckorongok választják el egymástól, melyek kipárnázzák a gerincet. A normális porckorong rostos gyűrűből (anulus fibrosus) és kocsonyás magból áll (nucleus pulposus). A külső kemény résznek az átszakadása (ruptúrája) fájdalommal jár. A kocsonyás (zselé szerű) belső állomány kipréselődik (sérv) tovább fokozva a fájdalmat. A fájdalmat az okozza, hogy az előboltosuló állomány nyomja a közelében elhelyezkedő gerincvelői ideggyököt. Néha idegkárosodás is előfordul. A porckorongsérv esetek több mint 80% – a, az ágyéki szakaszt érinti. Leggyakrabban 30- 50 éves kor között fordul elő. Ebben az életkorban a porckorong külső része meggyengül. A nyomás alatt álló belső állomány a sérült vagy gyengült ponton átpréselődhet és előboltosulhat. Ötven éves kor fölött a porckorong belseje keményedni kezd, s ezáltal a sérv kialakulásának az esélye csökken. A porckorongsérv létrejöhet hirtelen sérülés vagy ismételt, kis traumák eredményeként. Nehéz tárgyak helytelen emelése fokozza a kórkép kialakulásának kockázatát. – A fájdalom lokalizációja attól függ, hogy melyik porckorong sérvről illetve melyik gerincvelői gyök érintettségéről van szó. A fájdalom az előboltosuló porckorong által nyomott ideg lefutása mentén jelentkezik. A fájdalom az enyhe, és az alig elviselhető között változik, és mozgásra fokozódik. Érzészavar, és izomgyengeség léphet föl. Amennyiben az ideggyök kompressziója súlyos, az alsóvégtag bénulása is bekövetkezhet. A kauda ekvina (a gerincvelő alsó végén kilépő idegek együttesen) érintettségekor a széklet- és a vizelettartás károsodik. Ezeknek a panaszoknak a fellépésekor azonnali szakorvosi ellátás szükséges!

 

PORCKORONGSÉRVHEZ HASONLÓ RADICULARIS SZINDRÓMÁT OKOZHAT:

  • kisízületi szindróma,
  • spondylolisthesis (csigolyacsuszamlás)
  • szűk lumbalis csatorna,
  • tumorok (neurinoma, meningeoma, arachnoidealis cysta),
  • spondylitisek,
  • csigolyatumorok,
  • kompressziós csigolyafracturák.

 

IZOMPROBLÉMÁK MIATT KIALAKULT DERÉKFÁJÁS

Az izomzat kifáradása. A gerinc izomzatának kifáradásával gyengül a gerinc tartása. Ilyenkor a szalagrendszerre fokozott megterhelés hárul, aminek főleg akkor van jelentősége, ha a szalagrendszer már nem teljesen ép. Az izomzat kifáradása elősegíti a derékfájást, a derékfájás rontja az izomzat állapotát. Ilyenkor lokális isémia (vérszegénység) keletkezik, az adott területen hiányos lesz az oxigén ellátás. Az izomzatban fájdalmas összehúzódás keletkezik, amely az idegvégződésekre pressziót gyakorol.

              Izomsérülések

Rándulások, csavarodások következtében az izomszövetekben bevérzések keletkezhetnek, melyek hegesedéssel gyógyulnak. Sérülhetnek az izmok tapadásai, és eredései, ezek fájdalmat okozhatnak a medencecsonton.

              Klimatikus viszonyok miatt kialakult derékfájások

Ide sorolandó a hideg, a megfázás, a hirtelen lehűlés okozta izomfájdalom. Elsősorban nem az aktuális hőmérséklet a lényeges, hanem az egyén érzékenysége a klimakteriális faktorokkal szemben. Munka közbeni erős izzadást követő lehűlés, hirtelen támadt szél okozhat deréktáji panaszokat. Frontbetörések alkalmával megszaporodnak az izomfájdalmak.

              Gyulladásos jellegű izombántalmak

Gócfertőzések után gyakran fordul elő izomfájdalom. A szakértők még vitáznak a háttérben álló okokról. Influenza, malária, stb. megbetegedések után jelentkezhetnek deréktáji izomfájdalmak.

 

SZALAGOK MEGBETEGEDÉSEI

A csigolyákat összekötő szalagok akut vagy krónikus károsodása is okozhatnak derékfájást. Különösen a gerinc rotációs mozgásakor, vagy az előrehajlásból való kiegyenesedéskor jelez fájdalmat a beteg. A szalag szakadása, jelentheti a csigolya rögzítettségének megromlását is, továbbá, a csigolyák közti porckorong sérülését.

SZŰK LUMBALIS CSATORNA

Főleg idősebb korban gyakori, mikor a beteg veleszületett szűkebb gerinccsatornáját csontkinövések, porckorong deformálódások tovább szűkítik. Jellemző tünet a járáskor jelentkező sántítás. Bizonyos távolság megtétele után a beteg mindkét lábában fájdalmat, vagy görcsöt érez, mely rövid pihenés után megszűnik. A beteg előrehajolva jár, mert e helyzetben tágabb a gerinccsatorna. Hátrahajláskor a fájdalom fokozódik.

 

KISÍZÜLETI SZINDRÓMA

A csigolyák kisízületei a porckorongok betegségei miatt instabilak, ezért becsípődhetnek, blokkolódhatnak, rándulhatnak, húzódhatnak. Általában jelentős mozgásbeszűkülés, kényszertartás kíséri. Az érintett oldalon a gerinc melletti izomzat feszes, kemény tapintatú.

 

SPONDYLOLYSIS, SPONDYLOLISTHESIS

Spondylolysis a csigolya egyik vagy mindkét ívén szakadás, folytonossághiány; a spondylolisthesis: kétoldali ívszakadás esetén létrejövő csigolya- előrecsúszás. Az előrecsúszott csigolyának megfelelően a lumbalis gerincen „lépcső” tapintható, esetleg látható. Az ívszakadás oka: mikrotrauma, fáradásos törés, fejlődési rendellenességek. Tünetek: olykor tünetmentes, esetenként, derékfájást okoz. A spondylolisthesist erős kétoldali gerinc melletti izomspazmus kísérheti. A betegség gyakran szövődik porckorong bántalmakkal, amelyet a csigolyák csuszamlása okoz.

SZERZETT CSIGOLYAELVÁLTOZÁSOK

Trauma után keletkezett elváltozások, vagy tartáshibák a szalagok túlterhelését okozhatják. Gyakran okoznak derékfájást a gerincoszlop kóros görbületei. (scoliosis, kyphosis). Gyulladások következtében is felléphet derékfájás (spondylitis tuberculosa, osteomyelitis, stb.) Hiánybetegségek, anyagcsere betegségek is okozhatnak derékfájást, akárcsak a daganatok miatti elváltozások.

 

SACROILIACALIS ÍZÜLET BETEGSÉGEI

A sacroiliacalis ízület (a keresztcsont és a medencecsont alkotta ízület) testünknek az-az ízülete, mely a legerősebb szalagokkal rendelkezik. Nagyobb a stabilitása, mint a mozgékonysága. -Rossz mozdulat alkalmával az ízület „beakadhat, blokkolódhat”. Az ízület nyomásérzékeny. – Osteitis condensans. Laza ízületekben, többször szült nőkön fordul elő. Oka: krónikus mikrotraumatizáció. Tünetei: fájdalom, nyomásérzékenység. Köhögésre, tüsszentésre kisugározhat az ülőideg mentén. – Sacroiliacalis ligamentitis. Oka túlerőltetés. Krónikus nőgyógyászati betegség. Tünetei: fájdalom, nyomásérzékenység. – A sacroiliacalis ízület kétoldali elváltozásai Bechterew- megbetegedésre utalnak. – A sacroiliacalis ízület tubeculosisa ritka, de azért előfordul. Általában a lumbalis csigolyák vagy vesék tuberculosisának késői következménye. Első tünete a fájdalom, amely nemcsak az ízületek felett jelentkezik, hanem deréktájt, csípőízület környékén és ischiasos panaszokat is okozhat. Néha sántítás jelentkezik. – A sacroiliacalis ízület arthrosisa. Ritka megbetegedés, főleg idősebb nőbetegeken lép fel.

FAROKCSONTFÁJDALOM

Minden életkorban, de különösen középkorú nőkön fordul elő. Oka lehet: trauma, törés, sok ülés, kismedencei betegségek, végbéltáji kórfolyamatok.

VISCERALIS (zsigeri) MEGBETEGEDÉSEK LUMBALIS JELENTKEZÉSE

A vesemedence gyulladásnál, vesekőnél gyakori a derékfájás. – Sok nőgyógyászati betegséget kísér derékfájás. – A végbél, a hólyag, a prostata betegségei is járhatnak derékfájással. A zsigeri megbetegedések általában az élet második felében jelentkeznek, amikor már degeneráció is van a lumbalis tájon. A betegségek elkülönítése szakorvosi feladat, amely nem minden esetben egyszerű.

 

Javaslom weboldalam Kezelt betegségek című fejezet áttekintését, ahol ezen témakörhöz kapcsolódó, ágyéki panaszok kezelése, csípőfájdalmak kezelése, gerincbántalmak kezelése, lumbágó kezelése című írásaim további információval szolgálnak.

Ne várja meg, amíg a probléma vagy a betegség súlyosabbá válik. Ha úgy érzi, a fájdalom permanens, keressen fel rendelőmben, vagy hívjon a 06 20 9786-757-es mobilszámon.