JÓGA

A jóga indiai eredetű bölcseleti és életviteli rendszer amelynek hátterében a hindu vallás tanai állnak. Több ezer éves története során megőrizte egységes szellemiségét, ám több irányzatra, iskolára bomlott. A különféle források számos ászanát (testtartást) írnak le, de végül is megegyeznek abban, hogy a fő ászanák száma 84 ebből 42 ajánlott a mindennapok számára.

Azon kedves érdeklődőknek akik mélyebben szeretnének elmerülni a jóga világában ajánlom olvasmányként Baktay Ervin dr. India bölcsessége, továbbá Héjjas István Buddha és a részecskegyorsitó c. könyvet.

Praxisom során alkalmazott jógagyakorlatok legnagyobb része a hatha jóga körébe esik. A hatha jóga elméletében és gyakorlatában fontos szerepet játszik a testet átható energia hagyományos nevén prána. A Prána légzéssel nyerhető energia. Belégzés: orron keresztül, (kilégzés orron, esetleg szájon keresztül is.) a levegő belégzésével nemcsak az életet adó oxigént vesszük magunkhoz, hanem tágabb értelemben a környezetünk „Lényegét” is az esszenciát, melyet a kínaiak csi-nek, az indiaiak pránának, az európaiak éternek hívnak. Ezek a kifejezések valamennyi esetben kozmikus energiát jelentenek. Az egész világon sokat kísérleteztek az elmúlt évezredekben a légzés megváltoztatásával, befolyásolni akarták rajta keresztül a tudatállapotot.

A jógik szerint minden élethez bizonyos számú légvétel és szívverés társul, azért igyekeztek mindkettőt lelassítani, hogy sokáig élhessenek. A tudatos légzés- szabályozás, a prána feletti uralom, LÉGZÉSMŰVÉSZET. A légzés szervezetünk automatikusan működő funkciói közé tartozik, ám és ebben különlegesnek számit, mert bizonyos határok között akaratlagosan is szabályozható.

A légzés, az érzelmi állapot, és az izmok tónusa (feszessége) szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Pl. ha valakit inzultus ér, izmai automatikusan megfeszülnek légzése mélyebb lesz, és szaporábbá válik.

Egy kedvező hír hallatán, vagy pozitív esemény alkalmával izmaink ellazulnak, légzésünk lelassul. Ellazulás, görcsösség, feszültség, felszabadultság, odafordulás, kinyílás, és bezárkózás mind leképződik az izmok feszültségi állapotán, egyúttal ered is belőle. A folyamatot a központi idegrendszer szabályozza. (Az agytörzset átszövő idegsejt hálózat amely kapcsolatban áll a gerincvelői gamma húrokkal, az agykéreggel, és a limbikus rendszerrel.) Ezáltal biztosított az idegrendszeri háttere azoknak a gyakorlatoknak ( jóga, csikung ) ahol a légzés, figyelem-izomtónus (izomfeszesség) érzelmi hangoltság körből valamelyiket a másikkal befolyásolni akarjuk. Ezért lehet megfelelő légzéssel ellazulni, ellazulással kellemes közérzetet, megváltozott tudatállapotot biztosítani, a kellemes közérzet által, jobb testtartáshoz, lazább izmokhoz jutni, amelyek aztán tovább javítják a légzés minőségét stb.

A légzés a gázcserén kívül kihat a szív munkájára és az egész vérkeringésre, befolyásolja a hasi szervek működését, az emésztést, hatással van az idegrendszerre, és a belső elválasztású mirigyekre. Nemcsak légzéskárosodás esetén, hanem szív-érrendszeri betegségekben, mozgásszervi panaszok rehabilitációjában is alkalmazható. A légzésfolyamat speciális kapcsolatban van az életfenntartó működésekkel, s azok befolyásolásának egyik legtermészetesebb és leggyakoribb módja a légzésszabályozás.

Normális esetben csak a belégzés jelent aktív izommunkát, a kilégzés során az addig megfeszült izmok elernyednek, a bordák lesüllyednek, a hasi nyomás az ellazult rekeszizmot felfelé nyomja: ez egy passzív folyamat. A betegségek egy részében azonban nemcsak az elsődleges, hanem a kisegítő légző izmok is működni kényszerülnek, a beteg fulladásérzést csökkentő testtartást vesz fel. Bizonyos esetekben a kilégzés is aktív izommunkát követel. Végső soron a légző mozgások izommunkája igénybe veheti a légzéssel nyert csaknem teljes oxigénmennyiséget is. Annál is inkább, mivel a kisegítő légző izmok oxigénigénye magasabb, mint az elsődleges légző izmoké.

A légzőszervi betegségeken kívül számos tényező rontja a légzés hatékonyságát, amelyet az erőltetett kilégzés első másodpercének légzéstérfogata jól jellemez. Ilyenek a hasi, és mellkasi műtétek, vállízületi gyulladás, mellkas- és gerincdeformitások, hasi nyomás fokozódás, idegi kórképek (sclerosis multiplex), anyagcsere betegségek, sérülésék, stb. A rekeszizom 1 centiméteres lefele mozdulása 300- 500 mili liter levegőbeszívást eredményez. Edzett személyeknél a lefele mozdulás a 10 centimétert is meghaladhatja, ami alátámasztja a hasi légzés fontosságát.

A rendszeres légző tornák hatására (napi 2x 10-15 perc):

  1. a légzés lassúbbá, mélyebbé válik
  2. csökken a holt tér
  3. harmonikussá, összerendezetté válik a légző izmok működése
  4. javulnak a légzésfunkciós értékek
  5. nő a vitálkapacitás (egyetlen mély be-és kilégzés alatt a tüdőben megfordult levegő mennyiség max. 4500 köbcentiméter.)
  6. nő a szív verőtérfogata
  7. csökken a pulzusszám
  8. nő a fizikai teljesítő képesség
  9. adott oxigénfogyasztás mellett nagyobb munkavégzés válik lehetővé
  10. kedvező a pszichés hatás (jobb közérzet, feszültségcsökkenés)

A légző gyakorlatok végezhetők állva, ülve, fekve, de legtöbbször mozgással együtt járó gyakorlatokhoz kell kötni, és ebben nagy tapasztalatkinccsel rendelkeznek a távol keleti  kultúrák. Jóga légző gyakorlatokat csupán könyvből szakavatott oktató segítsége nélkül nem lehet elsajátítani!

 

Mindenki mást vár a jógától.

Van aki az alakját szeretné tökéletesíteni, mások újult erőre, energiára vágynak megszabadulva néhányfelesleges kilótól is. Idősebb emberek a merev ízületeik által okozott fájdalmakon szeretnének enyhíteni. Mindannyian érzik valaminek történni kell, hogy újra eltöltse őket az életerő, az étkezés ismét élvezetes, az alvás pihentető legyen. Ha összeadjuk mindezeket a kívánalmakat, megállapíthatjuk tulajdonképpen mindenki ugyanarra vágyik: egészségre, amiben azonban a „munka” fogalma is benne foglaltatik. A jóga szépsége azonban éppen abban rejlik, hogy nem érezzük fáradtságnak a befektetett energiát.

A jóga megnyitja előttünk a vágyott felszabadulás önmagunk felszabadításának lehetőségét. Lelkünk és szellemünk csak a testünk feletti uralom megszerzésével szabadulhat fel, hiszen lehetetlen az önmagunkban való elmélyülés, ha közben figyelmünket testünk működési zavarai, testi fájdalmak terelik el. Nem tudunk kellő képen összpontosítani a gondolatainkra ha hátfájás, izomgörcs gyötör.

 

A jóga alapvető szabályai:

- Rendszeresen jógázzunk.
- Ne siessünk, minden gyakorlatot lassan végezzünk.
- Tartsunk ki 20-30 másodpercig minden testhelyzetet (addig, amíg nem kezd kényelmetlenné válni.)
- A gyakorlatot ugyanolyan lassan kell befejezni, mint ahogyan felvettük a kívánt testhelyzetet.
- Ne végezzünk egyetlen erőszakos mozdulatot se.
- Soha ne hasonlítsuk össze magunkat másokkal.
- Összpontosítsunk teljes erővel.
- Pihenjük ki magunkat az egyes gyakorlatok között.
- Lélegezzünk a lehető legnormálisabb ritmusban.

 

A jóga az alábbi esetekben ajánlott::

Mozgásszerevi panaszok, mint például:

- Nyakfájás gyógyítása
- Vállfájdalmak kezelése
- Lapockafájdalmak kezelése
- Hátfájások gyógyítása
- Hátizom fájdalmak kezelése
- Gerincsérv kezelése
- Gerincgyógyítás
- Derékfájás gyógyítása
- Lumbágó kezelése
- Isiász kezelése
- Lábfájás kezelése
- Combfájdalom kezelése
- Reuma kezelése
- Mozgásszervi betegségek gyógyítása
- Izomgörcsök kezelése
- Balesetek utáni rehabilitáció
- Műtétek utáni rehabilitáció
- Ízületek gyógyítása
- Közérzetjavítás

Keringési rendszer karbantartása.

Az erek idős korban is megőrzik rugalmasságukat.

Idegrendszeri panaszok

Stressz oldás, álmatlanság, agresszió levezetése.

Légzésfunkció javítása

Vizelet-visszatartási problémák

Emésztési nehézségek, székrekedés

Egészségmegőrzésre különösen ajánlom az 5 tibeti gyakorlatsort amelyet a tibeti lámák alkalmaztak a hosszú élet elérésére, és az egészség fenntartására. Könnyen elsajátítható, otthon is végezhető.

Egyéni oktatás keretén belül szívesen betanítom a jógagyakorlatokat a kedves érdeklődőknek.

 

Jóga

Jóga


Jóga

Jóga


Jóga

Jóga

Jóga

Jóga


Jóga

Jóga